A pontrendszerhez kapcsolódóan a kormány 2021. január 1-től a Brexit részeként elindít egy teljesen új emigrációs folyamatot, melynek részletei még nem teljesen tisztázottak. Ami világos viszont, hogy az Egyesült Királyságba munkavállalás és letelepedési szándékkal érkezőknek vízummal kell bejönniük az országba. Gyakorlatilag az EU-s országból érkezők ezzel a lépéssel ugyanazon a szinten lesznek kezelve, mintha a világ bármely más részéről érkeznének.

Az EUs állampolgároknak röviden összefoglalva komoly szaktudással kell rendelkezniük, bizonyítaniuk kell, hogy van már létező munkaajánlatuk egy olyan munkaadótól, aki szponzorként már elkezdte itt a hivatalos jogi folyamatot. Itt kell megjegyezni még azt is, hogy a jövendőbeli munkaadónak szponzorrá kell válnia. Ezt a státuszt a következő linken lehet elérni: https://www.gov.uk/uk-visa-sponsorship-employers

A pontrendszer lényege

Beszéljünk tehát a pontrendszerről, amely egyfajta mumusként van jelen mindenki agyában, ha a Brexit utáni mizéria munkavállalására gondolunk.

• Mindennek az alapfeltétele, hogy az Egyesült Királyságból legyen munkaadó, aki végig biztosítja a kormányzatot arról, hogy neki arra a bizonyos külföldi munkavállalóra van szüksége és ezért megtesz minden lépést, regisztrál szponzorként, befizeti az illetékeket, gyakorlatilag jótáll a személyünkért.
• A munkaajánlatnak az úgynevezett RQF 3 vagy magasabb szakmai besorolás alá kell esnie. Erre bővebben kitérek később.
• A munkavállalónak nyilvánvalóan angolul megfelelő szinten kell tudnia beszélni.
• Az adott pozícióban fizetésnek minimum 25.600 fontnak kell lennie, vagy tükröznie kell az adott szakmára jellemző fizetési szintet.
• A szabály itt érdekes módon lehetőséget ad arra, hogy a pályázó elfogadhasson alacsonyabb fizetést is abban az esetben, ha hiányszakmát tölt be, PhD végzettsége van vagy úgynevezett STEM munkát fog betölteni egy bizonyos szakterületen. A STEM a Science, technology, engineering and mathematics rövidítése. Ez alatt tehát kutatókat, mérnököket, technológiai szakembereket kell érteni. Eléggé szellősen fogalmaz itt is a szabályzat, arra vonatkozóan, hogy figyelembe veszik a pályázói fizetéseket is, mert ha az egészségügyi vagy oktatói tevékenységet fog végezni, akkor tesznek majd kivételeket és erre teljesen más szabályok vonatkoznak majd.

A pontrendszerről részletesebb információt itt találunk: https://www.gov.uk/government/publications/uk-points-based-immigration-system-further-details-statement

Hogy működik majd a pontozás?

A pontrendszer alapján minimum 70 pontot kell elérni, hogy valaki esélyes legyen egy Egyesült Királyságba való bevándorlásra és munkavállalásra. Erről van egy táblázat is a gov.uk oldalon, melynek a lényegéről már beszéltem is. Röviden: szponzor, megfelelő szakmai végzettség, angol nyelvtudás, fizetési kategóriák, melyek lehetnek alacsonyabbak, de cserébe magasabb végzettségi szintet kell felmutatni. Hiányszakma betöltése plusz ponttal jár, illetve a doktori végzettség, vagy a doktor és mérnök, technológus, kutató végzettség és gyakorlat szintén extra pontotkat jelent majd.

Na de mi számít szakmailag elegendő képzettségnek. A már említett RQF rendszer 2015-re vezethető vissza, amikor az angliai egy angliai intézmény kidolgozott egy rendszert, amely segít beskálázni a különböző képesítéseket, legyen az belföldön vagy külföldön megszerzett. 2018-ban ezt tovább dolgozták és a végleges formája ma a következő: https://www.gov.uk/guidance/ofqual-handbook A helyzet nem egyszerű, mert az úgynevezett Ofqual Handbook a képzettségi szinteket az iskolák és egyetemek minősítésirendszerére dolgozta ki és ebből kell majd kibogozni, hogy a pályázó / bevándorló képesítése minek felel meg. A szabály, hogy minimum a RQF 3-as szintet meg kell ütni. Nagyjából szerintem ez egy főiskolai szintnek felel meg.

Példák

A kormányzati oldal felhoz példákat, pl. egy labor technikus pozíció esetére, amely 21 ezer fonttal lesz jutalmazva. Van szponzor (20 pont), a végzettség RDF3 feletti (egyetemi, tehát 20 pont), angol nyelvtudás van (10 pont) a fizetés 25.600 (0 pont, mert ez a minimum), Végzettségi extra pontszám (STEM PhD, ha az illető doktorátust is szerzett a szakmájában, 20 pont). Így elérhető a minimális 70 pont.

A másik példa egy gépészmérnök esetére vonatkozik, aki 26.750 fizetési ajánlattal érkezik az országba. Ez a fizetés „going rate” azaz a szakmán belüli „ez a fizetés rendben van” kategória. Szponzorral 20 pont, RQF3 feletti végzettség 20 pont, angol nyelvtudás 10 pont, a fizetési minimum a szakmáján belül 33.400 font kellene, hogy legyen ezért 0 pont, de egyben hiányszakmát tölt be egy speciális szakterületen, 20 pont. Így összesen 70 pontról beszélünk.

Kiskapuk, kivételek

A szponzor oldaláról nyilvánvaló, hogy a magasabb fizetésekkel operálva tud valaki felvenni egy szponzoráltat. A kormányzat célja természetesen az, hogy eltántorítsa a munkaadókat a külföldiek felvételétől, hiszen a szponzori státusz, a magasabb fizetési követelmény és ezáltal a magasabb adó is gátat tud emelni a cégeknek.

A gov.uk kitér még olyan részletekre, mint azok a diákok, akik 2021 nyarán szerzik meg a diplomájukat és itt az Egyesült Királyságban tanulnak. Ők kapnak extra 2 évet, amit itt élve és dolgozva tölthetnek el. A doktoranduszok esetében ez 3 év.

Be lehet még jönni és dolgozni Start-up és fejlesztő vízummal is, amelynek feltétele a minimum 50 ezer fontos befektetés. Az egészségügyi dolgozók külön kategóriát jelentenek majd, rájuk mindig szükség lesz. Ugyanitt érdemes még megemlíteni az ideiglenes munkavállalókat, akik időszakos szerződéses munkaviszony miatt kell hogy az országban dolgozzanak.

Videó a pontrendszerről

Ha még Brexit előtt jönnél

Ha még a Brexit előtt jönnél Angliába mindenképp nézd meg az előző videómat,

valamint a társadalombiztosítási szám igénylése is nagyon fontos, amelyről itt beszélek: