Az első részben megnéztük, mi történik a céggel, ha meghal a tulajdonos vagy az igazgató. A legtöbb család számára azonban az igazán nehéz kérdések csak ezután jönnek.

Mi történik, ha a cég tele van tartozásokkal?

Ki fizeti vissza a HMRC-nek a Corporation Tax-et vagy a VAT-ot?

Mi van akkor, ha a túlélő igazgató nem fér hozzá a bankszámlához?

És mi történik, ha kiderül, hogy az elhunyt tulajdonos több pénzt vett ki a cégből, mint amennyire jogosult lett volna?

Ezek már valóban azok a kérdések, amelyekre a gyakorlatban is választ kell találni.

Mi történik, ha a tulajdonos meghal, de az igazgató nem fér hozzá a bankhoz?

Ez sajnos gyakoribb, mint gondolnánk.

Sok kisebb vállalkozásban a tulajdonos intézett mindent.

Ő rendelkezett:

az online bankkal;

a tőkével;

a jelszavakkal;

a hitelkártyákkal;

a megtakarítási számlákkal.

Papíron ugyan lehet egy másik director, de a valóságban előfordulhat, hogy semmilyen hozzáférése nincs.

Közben pedig:

jönnek a HMRC levelei;

esedékes a Corporation Tax;

fizetni kellene a beszállítókat;

érkeznek a közüzemi számlák;

a dolgozók várják a fizetésüket.

Ilyenkor sokan attól félnek, hogy mindenért nekik kell felelniük.

Szerencsére ez általában nem így van.

Ki fizeti a Corporation Taxet és a többi tartozást?

Fontos megérteni, hogy a Corporation Tax, a VAT, a beszállítói számlák és a banki hitelek alapvetően a cég tartozásai.

A Limited Company önálló jogi személy.

Ez azt jelenti, hogy normál esetben:

a Corporation Tax-et a cég fizeti;

a VAT-ot a cég fizeti;

a beszállítókat a cég fizeti;

a banki hitel a cég kötelezettsége.

Az örökösök nem kötelesek ezeket saját zsebből rendezni.

A túlélő igazgató sem köteles saját pénzéből kifizetni a céges adósságokat.

Mikor lehet mégis személyes felelősség?

Vannak kivételek. Például:

Personal Guarantee. Ha valaki személyes kezességet vállalt egy banki hitelre vagy lízingre.

Fraud (csalás). Ha bizonyíthatóan szabálytalanul működtette a céget.

Wrongful Trading. Ha az igazgató tudta, hogy a vállalkozás már fizetésképtelen, mégis tovább halmozta a tartozásokat. Ezekben az esetekben már felmerülhet személyes felelősség.

Mi történik, ha a tulajdonos kivonja a pénzt a cégből?

Ez az egyik leggyakoribb kérdés.

Tegyük fel, hogy a tulajdonos az évek során rendszeresen vett ki pénzt a cégből.

A könyvelésben azonban később kiderül, hogy többet vett ki, mint amennyi fizetésként; osztalékként vagy költségtérítésként jogszerűen kivehető lett volna.

Ilyenkor a könyvelésben ez általában Director Loan Account (DLA) néven jelenik meg.

Magyarul: nem a cég tartozik az igazgatónak, hanem ő tartozik a saját cégének.

Mi történik a Director Loan Accounttal haláleset esetén?

Sokan azt hiszik, hogy a halállal minden tartozás megszűnik.

Ez sajnos nem igaz.

Ha az elhunyt igazgató vagy tulajdonos pénzzel tartozott a cégnek, akkor ez a követelés bekerülhet a hagyatékba.

Vagyis a cég jogosult lehet követelést benyújtani az elhunyt hagyatékával szemben.

Ki fizeti vissza a pénzt?

Nem automatikusan az örökösök.

Nagyon fontos különbséget tenni.

Az örökösök általában nem a saját vagyonukkal felelnek.

Először mindig a hagyatékot vizsgálják.

Ha az elhunytnak volt: háza; megtakarítása; befektetése; egyéb vagyona akkor a tartozásokat ebből rendezik.

Csak azután kerülhet sor az örökség kiadására.

Mi történik, ha nincs pénz a hagyatékban?

Előfordulhat, hogy a hagyaték gyakorlatilag üres.

Ilyenkor a cég követelése részben vagy teljes egészében behajthatatlan maradhat.

Ha emiatt a vállalkozás fizetésképtelenné válik, felszámolásra is sor kerülhet.

Az örökösök azonban normál esetben nem kötelesek saját vagyonukból rendezni ezt a hiányt.

Mi a túlélő igazgató felelőssége?

Sokan pánikba esnek és megpróbálják „megmenteni” a céget.

Pedig bizonyos helyzetekben éppen ezzel okozhatnak nagyobb problémát.

Ha a vállalkozás már fizetésképtelen, a director legfontosabb feladata:

ne vegyen ki pénzt;

ne fizessen ki egyik hitelezőt a másik rovására;

ne növelje tovább a tartozásokat;

tájékoztassa a könyvelőt;

szükség esetén Insolvency Practitionerhez forduljon.

Ilyenkor ugyanis az igazgató elsődleges kötelezettsége már nem a részvényesek, hanem a hitelezők érdekeinek védelme.

Mi történik a HMRC tartozásokkal?

A HMRC követelései sem tűnnek el. Ide tartozhat:

Corporation Tax

VAT

PAYE

National Insurance

Bírságok és késedelmi kamatok.

Bizonyos esetekben a HMRC részletfizetést (Time To Pay Arrangement) is engedélyezhet. Súlyosabb esetben azonban felszámolási eljárást is kezdeményezhet.

És mi történik a kintlévőségekkel?

Nemcsak tartozások léteznek. A cégnek lehetnek olyan ügyfelei is, akik pénzzel tartoznak.

Ezek a követelések továbbra is a vállalkozás tulajdonában maradnak.

Az új vezetés vagy a hagyaték kezelője jogosult lehet:

felszólítást küldeni;

követelni a számlák kiegyenlítését;

akár bírósági úton behajtani a pénzt.

A legfontosabb tanulság

Attól, hogy valaki meghal, a problémák nem tűnnek el. De ugyanígy nem igaz az sem, hogy a család vagy a túlélő igazgató automatikusan minden adósságot a saját pénzéből köteles rendezni.

A legtöbb esetben:

a cég felel a saját tartozásaiért;

az elhunyt személyes tartozásai a hagyatékot terhelik;

az örökösök pedig csak a fennmaradó vagyont öröklik.

Folytatás hamarosan….